Nem értem, hogy lehet ennyire jó valaki, mint Köteles Leander, és az egész Leander Rising. Leander szövegei sosem felszínesek, sablonosak, nem a megszokott sztereotípiákat használja fel. Amit Keresztes Ildikónak írtak az Eurovízióra (Nem akarok többé játszani), egy újabb remekmű, és nagyon fogok dühöngeni, ha ehelyett azt a szerencsétlen Radics Gigit küldik... (Nem vagyok rasszista, nem azért mondom!) És szerintem Keresztes jól is adja elő. Bárcsak kijutna Malmöbe. :/

A másik szerelmem pedig mostanában az Imagine Dragons. Még sosem hallottam azelőtt róluk, de rátaláltam az It's Time-ra, és aztán az egész albumot (Night Visions) letöltöttem, és most a Demons, meg a Working Man a másik két kedvencem. :)